A helyszín, és az épületegyüttes  általános ismertetése

A tervezési terület (Pravoszláv rkp. 12-13.) Ungvár történeti központjában, az Ung folyó bal partján helyezkednek el, az Ung partja és a Petőfi tér közötti háztömbben. Az ősfás parti sétány választja el a folyótól. A terep közel sík, enyhe lejtése van az sétánytól befelé.

A tömb beépítése valaha fésűs, oldalhatáron álló, az utcák felé jellemzően zártsorú lehetett, az épületek „L” alaprajzúak, kocsiáthajtós kialakításúak. A beépítés eleinte földszintes lehetett, később magasabb épületeket emeltek, ennek eredményeként alakultak ki a magas oldalhatári tűzfalak.

A helyi főépítész tájékoztatása szerint felmerült már, hogy a szomszédos 11.sz. közintézménynek helyet adó telken keresztül a folyópartot a Petőfi térrel összekötő passzázst  nyissanak. Az épületegyüttes tervezésénél ezt figyelembe vettük. A passzázs megvalósítását, annak gyorsítását szándékozza a terv azzal a gesztussal is segíteni, hogy a tervezett passzázs felőli homlokzat építészeti megfogalmazását már a jövendő funkciónak, rangnak megfelelően tervezi. Ezen oldalhomlokzat azért is hangsúlyos része a tervnek, mert megformálásával válaszolni kívánunk arra a beépítési problémára, amit a tömb egyébként felvet: miként lehet a kényszerűen megjelenő hatalmas mogorva tűzfalakat „oldani” az új beépítéseknél.

Megrendelő számára ideális ez a helyi elképzelés, a telek utcafrontja ugyanis nagyon keskeny egy olyan épület számára, ahol az épület megközelítését egymástól szeparált 5+1 különböző, egymástól jól elkülönített ponton kell biztosítani, ráadásul ezen bejáratok között nagyobb térigényű szgk. lejajtó, továbbá „reprezentatív”-, illetve nagy közönségforgalmú is van. Erre csak az utcafront 23 méteres szakasza nem lenne elegendő.

Megjegyzendő, hogy a 11. sz. közintézmény áthajtójának elbonthatósága a tervezés során még nem merült fel. Így az épület saroképületként való kialakítására csak gondolhattunk. Tervezői igyekezet lehetett csupán, hogy sarok épületként és zárt sorú beépítés esetleges megmaradása mellet is megállja a helyét az épület.

Hasonlóan kompromisszumra kényszerültünk azon építtetői kívánalom kielégítése kapcsán, hogy a pinceszinti parkolók megközelítésére nem alkalmazható az épületen belüli liftes megoldás, vagy nyílt színi rámpa.

Erős szerkezeti meghatározottságot jelentett, hogy a helyi előírásoknak megfelelően az új épületet a Richter skála szerinti 7,8-es erősségű földrengés ellen méretezni kellett.

Koncepcionális tervezési kérdésnek tartjuk a kertet is. Az épület természeti környezete – a folyópart, a többsoros ősfás sétány – inspirációt jelentett a tervezők számára. A vadregényes és  álmoskás hangulatot, a gazdag növényzetet beszivárogtatjuk az előkertbe, és a kertbe. Az előkert filterként működik – a 11. sz. épületéhez hasonló „hely” megfogalmazása  a célunk.

A két telek összevonásával több, egymástól terepszintben, és hangulatban eltérő, de összekapcsolódó térsort alkotnak a kialakítható kertrészek. A kert is élettérré válik, a lakóknak, illetve a rezidencián megtartott fogadások kellemes, elegáns színhelye lesz. A nagy nyílászárók az épület-, a benne dolgozók és e gyönyörű környezet kapcsolatát kívánják erősíteni.

Meglévő épületben kap helyet a főkonzuli rezidencia, a 13. sz. telken rP+F+1 +TT szintszámmal, a telek zártsorú beépítésű. Ez az épület egy meglévő lakóház átalakításával készül, a reprezentatív funkciók elhelyezése miatt földszintes bővítménnyel toldottuk meg, a bővítmény tetején tetőkertet alakítunk ki, ezzel a szomszéd ház magas tűzfalának nyomasztó hatását is oldjuk. Az épület meglévő tetőtere részben beépítésre kerül.

A 12. sz. telek hátsó részében lesz a szolgálati lakóépület, melyet egy rP+F+1 em. szintén meglévő, de oldalhatáron álló beépítésű épület átalakításával terveztünk.

Az újonnan épülő P+F+2 em. szintszámú hivatali épület a 12. sz. telek utcai oldalán zártsorú beépítéssel, „L’ alakú, oldalhatáron álló beépítéssel készül. Az épület magassága igazódik a rezidencia homlokzatmagasságához. A beépítés vonala szintén a rezidenciáéhoz igazódik – így érhető el az optimális rálátás a folyópartra az utcai irodákból úgy, hogy az a rezidenciából is biztosított marad. Emellett a kissé kusza utcakép egységes kialakítására is így vagyunk leginkább tekintettel. A homlokzati anyaghasználat megválasztásánál a helyi közintézményeknél gyakran alkalmazott elegáns vörös téglaburkolat mellett döntöttünk, antracit színű helyi huszti kővel kombinálva. A fémlemezfedés ugyancsak gyakori Ungváron.

A megmaradó épületek, építmények átalakításánál igyekeztünk úgy meghatározni a elvégzendő építési munkákat, hogy költségtakarékos lehessen az építkezés. Ugyanakkor fontos szempont volt, hogy a területben, a telekben, az épületekben rejlő, még kihasználatlan adottságokat, erőforrásokat maximálisan felszínre hozhassuk a gyógyító beavatkozások útján, és ezzel az életminőséget, az építészeti minőséget is javíthassuk.

E beruházás a létesülő funkció – és a fent részletezett tervezési szándékok megvalósítása miatt is - várhatóan „vezérhajóként” működik majd a közvetlen környezet megújulásában, fejlődésében. A környező ingatlanok értéke megnő, és ez olyan – a város számára is kedvező, már nagyon várt - folyamatokat indít el, amelyek végül igényes felújításokhoz vezetnek, a tömbbelső ma még sokszor lehangoló képe megváltozik majd.

Itt szeretném megemlíteni, hogy a – helyi adottságok és a speciális projekt háttér folytán bonyolulttá váló - beruházás minden résztvevőjének köszönettel tartozunk azért, hogy a sokszor rendkívüli, nehézkes körülmények ellenére felvállalható eredmény született.

Tervezett  átalakítás  részletes ismertetése

Szolgálati  lakóépület

A szolgálati épület kerti bejárata a tervezett passzázs felőli oldalon található, de ennek beüzemeléséig a hivatali épületen keresztül is biztosítható a lakó bejárása. Ugyancsak a passzázs felőli oldalról tudtunk 2 szgk részére szabadtéri beállót tervezni a hivatali épület mögött.

A hátsó kertben található a P+F+1+padlásteres szinteltolásos lakóépület szintszámán nem változtattunk. Belső átrendezésre az életminőség javítása miatt törekedtünk, jóllehet a helyiségek között nincsenek igazi térkapcsolatok, hiszen a mon. vb. lépcső az egytraktusos épület közepén helyezkedik el. Eddig egyetlen huzamosabb tartózkodásra szolgáló helyiségnek sem volt kertkapcsolata a kertes családi házban. Az épület nyílászáróival elfordult a napos égtájak felől.

Az alacsonyabb belmagasságú garázs helyére ezért közvetlen kertkapcsolattal rendelkező napfényes konyha ebédlőt terveztünk. A nappali az épület jobb oldali traktusába került. Javítottunk a vizes csoportok belső elrendezésén is, és kedvezőbben helyezhettük el az emeleti hálókat is.

Külső átalakítás során csak azon minimális beavatkozásokra gondolunk, amelyek révén az épület esztétikai értéke, és kertkapcsolata javul. Az épület tömegén alapvetően nem változtatunk. Az emeletszint passzázs felőli tetőzetének idomát egyszerűsítjük, egységes síkkal készül a félnyereg tető az egész épületen, így javul a csapadékvíz elvezetés is, a kritikus megoldásokat kiküszöböltük. Az épület fedése bituzsindely helyett igényes fémlemez lesz.

Az épület alapvető szerkezeti elemeit érintő jelentősebb átalakítást nem tervezünk. Mindössze az utcai , és a D-i kerti homlokzat átalakítása szükségszerű. Az egyszerre íves és csapott szemöldökű, rézszínű álosztásos nyílászárókat cseréljük egyenes szemöldökű franciaerkély ajtókra, és az ezeket keretező brutális tagozatokat szüntetjük meg. Beépül az árkád. A földszinti étkező-konyhában a D-i oldalon is üvegfalat nyitunk. Új ablakot nyitottunk a napos homlokzat felé az emeleti hálóknál is.

A szakági megfontolások miatt szükséges beavatkozások: a pinceszint  utólagos talajnedvesség elleni szigetelésének megoldása, teljes körű gépészeti és elektromos átalakítás, belsőépítészet.